A kihívások sora nem ért véget a laminált magyar II típusú íjjal. Hosszas töprengés után úgy határoztam, hogy kitolom a határokat a végsőkig. Nem kis kihívás elé állítottam magam. Sikerült a lécet olyan magasra tenni, hogy már szinte fizikai képtelenségnek tűnt megvalósítani az elképzelésemet. Szerettem volna egy igazán “C” íjat készíteni. Sok kudarc és kísérletezés után végül siker koronázta az erőfeszítéseket.

A kihívást az jelentette, hogy a hajló karok nem egyenesek, hanem egy ív mentén futnak. Ez nagyban befolyásolta az íj működését és stabilitását. Nehezített pályát jelentett továbbá a szarvak hosszának pontos meghatározása. Nehezen sikerült megalkotni a megfelelő hosszúságot. A lehető leghosszabb szarvat készítettem, ahol még az íj stabilan működik.

A sok kísérletezés végül meghozta a gyümölcsét és egy igen egyedi és erős „C” íjat sikerült alkotnom, nem beszélve a dinamikájáról, ami minden eddigit felülmúlt.

Ezt az íjat CSAK kimondottan tapasztalt íjászoknak ajánlom. Felajzása csak ajzó szíjjal ajánlott. Mivel az ív nagy, ezért sokkal nagyobb odafigyelést igényel, a fel és leajzása.

Dinamikáját tekintve felülmúlja az eddigieket. Nagy előszeretettel használják a lovas íjászatban is, hiszen a hossza rendkívül alkalmassá teszi erre a tevékenységre. A szarva rövidebb az eddigi magyar íjaknál, így a használata lovon sokkal kényelmesebb.