Úgy érzem ennél az íjnál elértem a műgyanta adta határokat, ahol a forma kialakítása és annak fizikai igénybe vétel még nem megy az íj rovására. Ez alatt azt értem, hogy a karok formája egy C betűt ír le ajzatlan állapotban. Tapasztalatom szerint itt ér véget a műgyanta hajlíthatósága.

Változtattam a karok és a szarvak hosszán, figyelembe véve természetesen az ásatásoknál előkerült leleteket. Növeltem a karok és csökkentettem a szarvak hosszán, hogy megfeleljen a magyar íj típusba sorolásnak.

A szarvak formája megegyezik az I-II. típuséval, csak a hossza rövidebb. Ennek oka az íj stabilitásában keresendő. Abban az esetben, ha nem változtatnék a hosszán, az íj könnyen tekeredhetne. Veszítene  a megbízhatóságából, stabilitásából.
A felajzása nagy rutint követel. Mivel ajzatlan állapotban C formájú az íj, így a felajzáskor az íjat tartó kezünk nagyon hátulról indul. Nehezebb a felajzása, de segítségül hívhatjuk az ajzószíjat, melyet sokan alkalmaznak, mert nagyban megkönnyíti, hogy az íj ne tekeredjen miközben felhelyezzük rá az ideget.
Felajzott állapotban szinte semmiben nem különbözik a magyar II-től. A kéthalmossága ugyanolyan, laposabb mint a magyar I-esé, a szarvak szöge megegyezik elődjével, hossza pedig rövidebb.

Sebessége az, ami kárpótol mindenért.  A lövésélmény is teljesen más.
Ezt az íjat haladóknak és profiknak ajánlom. Mivel a felajzása rutint követel, az íjjal való bánásmód is. Nem szereti a rángatást, a rosszul oldást nehezen tolerálja. Ilyenkor az íj beremeg és rúg. Viszont ha jó az oldás és nincs oldalirányú „belerántás” akkor szinte rezzenetlen.