Régóta terveztem, hogy megcsinálom az íjaknak ezen fajtáját. Sok kudarc és csalódás ért, rá kellett jönnöm, hogy ennek elkészítéséhez a mostani tudásom nem elegendő. Így hát belevágtam a tanulásba. Ezt azonban nem lehet iskolapadban megtanulni, csak és kizárólag a gyakorlatban. Sok-sok íj készült, mire kiforrott, mint egy jó bor. Itt meg kell említenem Molnár László barátomat, aki nagyon sok elméleti segítséget nyújtott, mely tudást a saját tapasztalatai során gyűjtött.

Ez az íj is magyar típusú. Mindenben megfelel a (Keleti Gyepű és a Magyar Íj Alapítvány által meghatározott) magyar típusú íj kategóriának.

Szerkezetében különbözik a gyanta íjaktól, hiszen falapok kerültek összeragasztásra. Természetesen itt is nagy szerepet játszik az üvegszál és műgyanta, mert az íj külső és belső oldalán teljes hosszában végigfut ez a két anyag kombinációja, egy 1 mm-es lap formájában. Ezek össze vannak ragasztva egy bizonyos (titkos) technikával. Ebből a tömbből kerülnek kialakításra az íj karjai és a markolata is, majd ezt követően rákerülnek a szarvak. Az üvegszál és műgyanta áttetsző, így kiadja a falap mintázatát, melyet lehet pácolni, tehát színeket lehet belevinni, megőrizve a fa erezetének csodálatos mintáját. Erősségét tekintve 25#-45# fonterő között készítem.